Szervezeti, személyzeti adatok / Tevékenységre működésre vonatkozó adatok

 

I. Szervezeti, személyzeti adatok

  1.  

A kamara neve:

Baranya Megyei Mérnöki Kamara

Rövidített elnevezése :

BMMK

Székhelye:

7624 Pécs, Boszorkány út 2.

Telefonszáma:

72/211-026, 72/503-650/23830

Telefaxszáma:

72/211-026

Elektronikus levélcíme:

titkarsag@bamernok.hu

Honlapja:

www.bmmk.hu www.bamernok.hu

Ügyfélszolgálat:

7624 Pécs, Boszorkány u. 2

  1. A BMMK szervezeti egységei:
    • küldöttgyűlés
    • ügyintéző és ellenőrző szervek
    • elnökség
    • Felügyelő Bizottság
    • Titkárság
    • Minősítő Bizottságok
    • 2.1. Küldöttgyűlés feladatai: A küldöttgyűlés jogosult a kamara hatáskörébe tartozó bármely ügyben határozathozatalra.
      A küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
      1. az alapszabály elfogadása, módosítása,
      2. a kamarák egyesüléséről, szétválásáról szóló döntés,
      3. a kamara elnökének, alelnökének, elnökségének és a bizottságok tagjainak megválasztása,
      4. küldöttválasztás az országos kamara küldöttgyűlésébe.
      5. a kamara éves tevékenységének, költségvetési tervének és éves költségvetési beszámolójának, valamint az ügyintéző szervek éves tevékenységéről készített beszámolóknak elfogadása.
    • 2.2. Az Elnökség feladatai:
      Az elnökség feladata, hogy a küldöttgyűlések közötti időszakban - a küldöttgyűlés határozatainak megfelelően - a területi kamara működését irányítsa, és feladatait végrehajtsa.
      Az Elnökség határoz:
      • a tagsági viszony ügyeiről,
      • területi szakcsoport alakításáról és ügyrendjéről,
      • az SZMSZ jóváhagyásáról,
      • közhasznú társaság alapításáról.
      • bizottságokat hozhat létre.
    • 2.3. Felügyelő Bizottság feladata:
      A felügyelő bizottság ellenőrzi a kamara működését, gazdálkodását, a pénzügyi-számviteli rendre vonatkozó jogszabályok, a kamara alapszabálya és az egyéb szabályzatok érvényesülését.
    • 2.4. Etikai-fegyelmi Bizottság feladata:
      • közreműködik a szakmai és etikai normák kialakításában,
      • kivizsgálja a szakmai és etikai panaszokat, és lefolytatja az elsőfokú szakmai és etikai- fegyelmi eljárást.
    • 2.5. Titkárság feladatai:
      • A kamara igazgatási ügyviteli szerve. A küldöttgyűlés, az elnökség, az etikai bizottság vagy valamely tisztségviselő kizárólagos hatáskörébe nem utalt feladatokat ellátja.
      • A titkár jár el a kamara hatáskörébe tartozó közigazgatási ügyekben.
      • A titkár a költségvetés és Elnökség által meghatározott keretek között biztosítja a Kamara működését. A titkárság működéséhez szükséges pénzügyi kérdésekben a költségvetés keretein belül dönt. Az utalványozási jogot gyakorolja a Pénzügyi Szabályzatban foglaltak szerint.
    • 2.6. Minősítő Bizottságok feladatai:
      • a tervezői- illetve a szakértői jogosultságokról és a névjegyzékbe vételről dönt, a szakmai tagozatok
      • állásfoglalásának figyelembevételével és a felelős műszaki vezetők, műszaki ellenőrök névjegyzékbe vételéről.
  1. A közfeladatot ellátó szerv vezetőinek és az egyes szervezeti egységek vezetőinek neve, beosztása és elérhetősége:
    Honlapunkon a kamaránk/tisztségviselők menüpontja alatt található.
  2. Ügyfélkapcsolati vezető: dr. Boda Géza, ügyfélfogadási rend: kedd és csütörtök 8-12.
  3. A köztestület létszáma: 777 fő
  4. A BMMK felügyeleti szerve: Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, Bp. Kossuth tér 4.
    Hatósági ügyekben: Magyar Mérnöki Kamara Bp. Angyal u. 1-3.

Vissza >>


II. Tevékenységre, működésre vonatkozó adatok

  • 1996.évi LVIII.tv. a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról
  • 266/2013. (VII. 11.) Korm. r. az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről
  • 297/2009. /XII. 21./ Korm. r. a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről,
  • 354/2009. /XII. 30/ Korm. r. a munkabiztonsági szakértői tevékenységről,
  • 264/2008. /XI. 6./ Korm. sz. r. a hőtermelő berendezések és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatáról,
  • 192/2009. /IX.15./ Korm. sz. r. az egyes építésügyi szakmagyakorlási tevékenységről,
  • 14/2010. /II. 5./ Korm. sz. r. a közlekedési területen végzett szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeiről, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokról.
  • 2004. évi CXL tv.a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályai.
  • 176/2008.(VI.30) Korm.r. az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról.

1. A BMMK hatáskörébe tartozó ügycsoportok:

1.1. kamarai tagfelvétel,
1.2. tervezői ,szakértői és tervellenőri engedélyek /építészeti ügyek kivételével/
1.3. felelős műszaki vezetői, műszaki ellenőri engedélyek /műemlékvédelmi építmények műszaki vezetése tekintetében az építész kamara rendelkezik kizárólagos hatáskörrel/,
1.4. épület energetikai tanúsítás
1.5. hőtermelő berendezések és légkondicináló rendszerek energetikai felülvizsgálata
1.6. beruházás lebonyolítás.
A kamarai tagfelvétel az Elnökség hatáskörébe tartozik az itt felsorolt egyéb ügyek tekintetében a titkár jár el.

1.1. tagfelvételi kérelemhez csatolandó iratok:

A kérelem formanyomtatványa: 1. sz. melléklet

  • felsőfokú végzettségre vonatkozó irat közjegyzőileg hitelesített másolata /vagy eredeti okmány bemutatása –a kamara a másolaton feltünteti, hogy az eredetivel egyezik- /,
  • szakmai önéletrajz, kamarai tagdíj befizetésére vonatkozó irat másolata /kamarai tagdíj 12000,- Ft, amennyiben tervezői és szakértői tevékenységgel is rendelkezik 37.000,- Ft.

1.2. tervezői és szakértői engedélyhez csatolandó iratok /kamarai tagság feltétel/ a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet alapján

A tervezői és szakértői engedély iránti kérelem formanyomtatványa: 2 sz. melléklet

Szakirányú végzettséget igazoló okmány /közjegyzőileg hitelesített másolat, vagy kamara által hitelesített példány/.
Szakmai gyakorlat igazolása, a szakmai önéletrajzban amennyiben változás következett be, akkor annak kiegészítése.
A tervezői engedély megadásához a következő gyakorlati idők igazolása szükséges:

  • okleveles mérnöki, egyetemi végzettség /MSC/ esetén 3 év,egyetemi szintű képzés esetén 5 év
  • főiskolai végzettség esetén 7 év.

Tartószerkezeti tervezői engedély csak okleveles szakirányú végzettség esetén adható meg.
Jogosultsági vizsga vagy mentesség igazolása.
A szakértői engedély megadásához a következő gyakorlati idők igazolása szükséges:

  • Szakirányú szakmai gyakorlat,
  • okleveles mérnöki végzettség esetén 8 év,
  • amennyiben főiskolai végzettség esetén megadható akkor 10 év.

Jogosultsági vizsga vagy mentesség igazolása.
tervezői és szakértői engedélyhez befizetendő szolgáltatási díjak:

  • összege a 266/2013. (VII. 11.) Korm. r. alapján kiadott engedélyeknél
  • új engedély 30.000,- Ft
  • egy eljárás keretében kért további szakterülettel összesen 40.000,- Ft.

1.2.3. Tervezői, szakértői engedély megújításához csatolandó iratok:

A kérelem formanyomtatványa: 3. sz. melléklet
megújítás (hatósági bizonyítvány, egy eljárás keretében kért több tevékenység esetén is) 20.000,- Ft,
kötelező (általános, szakmai modul ) évente egy szakmai továbbképzés szakterületenként

1.2.4. Szakmai cím megadásához csatolandó iratok:

A kérelem formanyomtatványa: 4. sz. melléklet

Okleveles mérnöki vagy MSC szakirányú végzettséget igazoló okmány /közjegyzőileg hitelesített másolat, vagy kamara által hitelesített példány/.
Három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány .
Szakirányú szakmai gyakorlat 8 év igazolása.
Részletes szakmai önéletrajz, megtervezett és megvalósított építmények közül mintegy 10 megnevezése, rövid bemutatása műszaki jellemzőinek ismertetésével, esetleg fényképpel mellékelve.
A tervező amennyiben rendelkezik a következőkkel:

  • Oktatói ill. kutatói tevékenység leírása
  • Publikációs jegyzék
  • A kérelmezett szakterületen végzett tevékenységekért kapott kitüntetések jegyzéke
  • Egyéb mellékletek

1.2.5. Egyéb rendeletekhez tartozó szakértői engedélyek megadásához csatolandó iratok:

1.2.5.1. Munkabiztonsági szakértői engedély kérelem nyomtatványa: 3. sz. melléklet.
eljárási díj 5000,- Ft,
korábbi engedély lejárta előtt új engedély iránti kérelmet kell előterjeszteni,gyakorlati idő 5 év, az engedély határozatlan időre kerül kiadásra.

Munkabiztonsági szakértői szakterületek

  1. Állattenyésztés technológiája és eszközeinek biztonsága
  2. Anyagmozgatás technológiája és eszközeinek biztonsága
  3. Bányászati tevékenység technológiája és eszközeinek biztonsága
  4. Egészségügyi tevékenység technológiája és eszközeinek biztonsága
  5. Emelőgép technológiája és eszközeinek biztonsága
  6. Energia előállítás, szállítás, tárolás technológiája és eszközeinek biztonsága
  7. Építőipari kivitelezés technológiája és eszközeinek biztonsága
  8. Erdőgazdálkodás technológiája és eszközeinek biztonsága
  9. Feldolgozóipari tevékenység technológiája és eszközeinek biztonsága
  10. Fűtés, szellőzés technológiája és eszközeinek biztonsága
  11. Hírközlés és elektronika technológiája és eszközeinek biztonsága
  12. Hulladékkezelés technológiája és eszközeinek biztonsága
  13. Ipari alpintechnika technológiája és eszközeinek biztonsága
  14. Kereskedelmi és vendéglátó-ipari tevékenység technológiája és eszközeinek biztonsága
  15. Munkahelyi zaj és rezgés elleni védelem
  16. Művészeti tevékenység technológiája és eszközeinek biztonsága
  17. Növénytermesztés technológiája és eszközeinek biztonsága
  18. Sport- és nem művészeti célú szórakoztatási tevékenység technológiája és eszközeinek biztonsága
  19. Szállítás technológiája és eszközeinek biztonsága
  20. Tárolás, raktározás technológiája és eszközeinek biztonsága
  21. Világítástechnika
  22. Vízgazdálkodás technológiája és eszközeinek biztonsága
  23. Beruházásszervezés
  24. Üzem- és munkaszervezés
  25. Munkavédelem gazdasági elemzése

1.2.5.2. Környezetvédelmi szakértői engedély kérelem nyomtatványa: 3. sz. melléklet.
szolgáltatási díj 10.000,- Ft,
korábbi engedély lejárta előtt új engedély iránti kérelmet szükséges előterjeszteni,
gyakorlati idő egyetemi szintű és MSC képzés esetén 5 év, főiskolai szintű képzés esetén 8 év, az engedély határozatlan időre kerül kiadásra.

1.2.5.3. Vízgazdálkodási szakértői /297/2009. /XII. 21./ Korm. r. alapján/ engedélynél a más szakértői engedélynél előírt iratokat szükséges csatolni (3. sz. melléklet)
szolgáltatási díj 10.000,- Ft
Gyakorlati idő:

  1. egyetemi szintű képzésben vagy mesterképzésben szerzett oklevél esetén 5 év,
  2. főiskolai szintű képzésben vagy legalább 8 féléves alapképzésben szerzett oklevél esetén 10 év,
  3. egyetemi szintű képzésben vagy mesterképzésben szerzett oklevél esetén továbbá szakirányú, legalább kétéves posztgraduális végzettség esetén 5 év,
  4. főiskolai szintű képzésben vagy legalább 8 féléves alapképzésben szerzett oklevél esetén továbbá szakirányú, legalább kétéves posztgraduális végzettség esetén 6 év.

1.2.5.4 Közlekedési területen a szakértői engedély kiadásának eltérő szabályai /14/2010. /II. 5./ Korm. sz. r. alapján/:

  • A bejelentésnek tartalmaznia kell a személyi adatokat, és a kérelemhez mellékelni kell a szakirányú végzettséget igazoló okmányt / közjegyzőileg hitelesített másolat, vagy a kamara által hitelesített példány/.
  • A szakirányú végzettséget és szakmai gyakorlatot a jogszabály melléklete táblázatban határozza meg.
  • Nyilatkozat állampolgárságra, büntetlen előéletre, továbbá arra, hogy a kérelmező foglalkozástól eltiltás alatt nem áll, és a bejelentés tartalma hiteles.
  • Bejelentési kötelezettség alá esik.

1.3.A műszaki vezetői és műszaki ellenőri szakmagyakorlási jogosultsági engedély megadásához csatolandó iratok:

Csatolandó nyomtatvány: 5. sz. melléklet.
Az új engedély kérelemhez a következő iratokat szükséges csatolni.

  • Szakirányú végzettséget igazoló okmány, /közjegyző által hitelesített másolat, vagy kamara által hitelesített példány/.
  • Szakmai gyakorlat igazolása műszaki ellenőri szakterületen 3 év, felsőfokú végzettség esetén adhatók ki/.
  • Szakmai gyakorlat igazolása műszaki vezetői szakterületen (266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet  eltérő gyakorlati időket ír elő szakterületenként).
  • Szakirány elbírálásához amennyiben szükséges a leckekönyv másolatát is csatolni kell.
  • Jogosultsági vizsga vagy mentesség igazolása,  közigazgatási szakvizsga esetén a Magyar Mérnöki Kamara a jogosultsági vizsgától részben vagy egészben eltekinthet.

Szolgáltatási díj befizetése:

  • egy új engedély 30.000,- Ft - egy eljárás keretében kért további szakterületre összesen  40.000,- Ft,
  • megújítás /hatósági bizonyítvány, egy eljárás keretében kért több tevékenység esetén is/ 20.000,- Ft,
  • Megújítás esetén a egy kötelező továbbképzést csatolni kell.

 

  •  1.4. Az épületek energetikai tanúsításának bejelentéséhez, névjegyzékbe vételéhez csatolandó iratok:
  • Formanyomtatvány: 6. sz. melléklet.
  • Szakirányú végzettséget igazoló okmány hiteles másolata vagy a területi kamara által hitelesített másolat a 264/2008. /XI. 6./ Korm. sz. r. Korm. sz. rendeletben feltüntetett végzettségek.
  • A szakirány elbírálásához a leckekönyv másolatát, vagy az oklevél melléklet másolatát, ha a kérelmező kreditrendszerben szerezte meg az oklevelet, vagy a területi szakmai kamara azt a szakirány megállapítása érdekében kéri.
  • A jogosultsági vizsga eredményes letételének vagy mentesség igazolása, sikeres vizsga esetén kerülhet sor a bejelentőlap területi kamarához történő benyújtására.
  • Gyakorlati idő 1 év igazolása.

1.5. Hőtermelő berendezések és légkondicionáló rendszerek tanúsításához :

  • Formanyomtatvány: 7. sz. melléklet
  • Szakirányú végzettséget igazoló okmány hiteles másolata vagy a területi kamara által hitelesített másolat a 264/2008. /XI. 6./ Korm. sz. r. Korm. sz. rendeletben feltüntetett végzettségek.
  • A szakirány elbírálásához a leckekönyv másolatát, vagy az oklevél melléklet másolatát, ha a kérelmező kreditrendszerben szerezte meg az oklevelet, vagy a területi szakmai kamara azt a szakirány megállapítása érdekében kéri.
  • A jogosultsági vizsga eredményes letételének vagy mentesség igazolása, sikeres vizsga esetén kerülhet sor a bejelentőlap területi kamarához történő benyújtására.
  • Szakmai önéletrajz csatolása.
  • Villamosmérnöki és azzal egyenértékű végzettség esetén 1 év, középfokú végzettség esetén 5 év gyakorlati idő igazolása szükséges.
  • Nyilatkozat állampolgárságra, büntetlen előéletre, továbbá arra, hogy a kérelmező foglalkozástól eltiltás alatt nem áll, és a bejelentés tartalma hiteles.
  • A közigazgatási ügyek intézése a CXL tv. /.a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályai/ alapján történik. A kérelmeket személyesen vagy postai úton is elő lehet terjeszteni. Az új tervezői, felelős műszaki vezetői és műszaki ellenőri engedély iránti kérelmeket a szabályzatok szerinti BMMK Szakértői Testülete véleményezi ezt követően az engedély megadásra kerül és egy éven belül MMK-nál a beszámolót  kell tenni a kérelmezőnek.
  • A szakértői engedélyek és a szakmai címek iránti kérelmeket a Magyar Mérnöki Kamara mellett működő minősítő bizottságok véleményezik, ezt követően, amennyiben az engedély megadható az engedélyek kiadásra kerül.

2. A közszolgáltatások megnevezése, tartalma, a közszolgáltatások igénybevételének rendje, a közszolgáltatásért fizetendő díj mértéke.

Közszolgáltatások megnevezése figyelemmel kíséri, hogy a mérnöki tevékenységet- a személyes adatok védelméről és közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. Tv. rendelkezéseit is figyelembe véve - csak az arra jogosultak végezzék, szükség esetén az intézkedésre jogosult hatóságnál eljárást kezdeményez. ellenőrzi, hogy tagjai, valamint a kamara illetékességébe és hatáskörébe tartozó gazdálkodó szervezetek, vállalkozók tevékenységének minősége megfelel-e a vonatkozó jogszabályoknak, hatósági előírásoknak és a szakmai követelményeknek, szükség esetén saját hatáskörben eljár, vagy az intézkedésre jogosult hatóságnál eljárást kezdeményez.
kivizsgálja a tagjait érintő szakmai és etikai panaszokat, eljár ezen panaszok okának mielőbbi megszüntetésében, együttműködik a mérnöki tevékenységet érintő kérdésekben, a helyi építésügyi és építésfelügyeleti hatóságokkal, a megbízók és tagjai érdekeit figyelembe véve közreműködik a tervezői és szakértői tevékenység minőségellenőrzési rendszerének kialakításában és működtetésében. Vezeti jogszabályi felhatalmazás alapján egyéb névjegyzéket és közfeladatot lát el. Eljár a hatáskörébe utalt igazságügyi szakértői kérdésekben.
A tagfelvételek elbírálása az 1996.évi LVIII.tv. rendelkezései alapján történik.
hatályos jogszabályok alapján – első fokon – a közigazgatási eljárás általános szabályai szerint eljárva elbírálja a tervezői, szakértői, szakmai címek, a műszaki vezetői és műszaki ellenőri szakmagyakorlási jogosultság folytatásához előírt feltételek teljesülését, és határoz a névjegyzékbe vételről, kizárásról és törlésről.
igazolást ad ki a jogosultságokról.

A kamara képviseli tagjainak érdekeit a hatáskörébe tartozó mérnöki tevékenységgel összefüggő ügyekben. Ennek keretében:

  1. támogatja a felsőoktatásban tanulók és a pályakezdők szakmai gyakorlaton való részvételét, nyilvántartja, hogy hol lehet szakmai gyakorlatot folytatni, illetve erről a felsőoktatási intézeteket tájékoztatja.
  2. együttműködik a mérnöki tevékenységet érintő kérdésekben a területi érdekképviseleti és egyéb társadalmi szervezetekkel, ezen belül a műszaki tudományos egyesületekkel, valamint más köztestületekkel,
  3. A kamara szolgáltatásait elsősorban félfogadási időben /keddi és csütörtöki napokon 8-12 között nyújtja, de lehetséges írásbeli, e-mail megkeresés is.

Általánosságban rögzíthetjük, hogy a kamara szolgáltatásait a tagfelvétel, az engedélyek és igazolások kivételével térítésmentesen nyújtja. A jogszabályok szolgáltatási díj mértékét előírhatják, akkor ez irányadó pl. hiteles másolat díja.

3. A kamara által fenntartott adatbázisok megyei szinten.

  1. kamarai tagokról
  2. névjegyzék tervezőkről szakértőkről, műszaki vezetőkről, műszaki ellenőrökről, bejelentés alá eső tevékenységet gyakorlókról.

4. Testületi szerv döntései előkészítésének rendje.

A kamara legfelsőbb szerve a küldöttgyűlés mely nyilvános. Döntéseinek előkészítéséről az elnökség az Elnök vagy az Elnökség részéről felkért kamarai tag gondoskodik. A küldöttgyűlés napirendi pontjai, és azzal összefüggő beszámolók a BMMK honlapján megtalálhatók. Az előkészítő anyaghoz elektronikus úton és a küldöttgyűlésen valamennyi kamarai tag, vagy megjelent személy hozzászólhat. A küldöttgyűlés időpontja a BMMK honlapján közzétételre kerül. A küldöttek a meghívót és a napirendi pontok írásbeli anyagát készhez kapják. A küldöttgyűlés a kamara székhelyén kerül megtartásra /Pécs, Boszorkány u. 2./. A Küldöttgyűlést legalább évente egy alkalommal kell tartani. A küldöttgyűlés jegyzőkönyve, és abban a szavazások eredménye a BMMK honlapjára felkerül.

5./A BMMK-nál végzett alaptevékenységgel kapcsolatos vizsgálatok eredményének közzététele.
A vizsgálat lezárásakor haladéktalanul felkerül a BMMK honlapjára.

6. A BMMK közfeladat ellátásának teljesítményére, teljesítmény mérésére vonatkozó mutatók és változásai.

íp>A kamara a mérnöki igényeket, szakmai tanácsadást, hatósági ügyintézés, folyamatosan végzi. A beszerzett szabványoknál annak megismerését irodájában olvasási formában biztosítja

7. A közérdekű adatok megismerése

A közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendje

E fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni a Kamara kezelésében lévő közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok megismerésére irányuló igények teljesítésére, ide nem értve a területi kamarák által kezelt közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítését.

E fejezet alkalmazása során a közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat alatt a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 2. §-ában szereplő fogalom-meghatározásokat kell érteni. Ennek megfelelően

  1. közérdekű adatnak minősülnek különösen a Kamara szervezetére és tevékenységére vonatkozó adatok (pl. az egyes kamarai szervek elérhetősége, feladatköre, a Kamara szervezeti felépítése, az ügyfélfogadás rendje, egyedi hatósági, etikai-fegyelmi ügyek állása);
  2. közérdekből nyilvános adatnak minősülnek különösen a kamara munkatársainak olyan személyes adatai, amelyek a Kamara közérdekű feladatainak ellátásával kapcsolatosak (pl. hivatali elérhetőség, feladatkör).

7.1. A közérdekű adat megismerésére irányuló igény benyújtása

Közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat (a továbbiakban együtt: közérdekű adat) iránti igényt szóban (élőszóban vagy telefonon) és írásban (személyesen vagy postai úton kézbesített, illetve faxon továbbított iraton vagy elektronikusan) is elő lehet terjeszteni.

7.2. A szóban előterjesztett adatigénylés teljesítése

7. 2. 1. A szóban előterjesztett adatigénylést akkor lehet szóban teljesíteni, ha az igénybejelentő ezt kifejezetten kéri, ha saját ügyével összefüggő adat iránt nyújt be igényt, vagy ha az igényelt adat a Kamara honlapján megtalálható.
.
7..2. 2. Ha az igénybejelentő az BMMK Titkárság olyan munkatársához intézi az adatigénylést, aki nem rendelkezik megfelelő szakértelemmel az adatigénylés szóbeli teljesítéséhez, az érintett munkatárs köteles az igénybejelentőt a titkárhoz irányítani..

7.2. 3. Ha az adatigénylést nem lehet szóban teljesíteni, akkor az igénybejelentőt fel kell hívni, hogy az igénybejelentést írásban tegye meg. Az írásbeli adatigénylés beérkezését követően az adatigénylést a 3. pont rendelkezései szerint kell teljesíteni.

7.3. Az írásban beérkezett adatigénylés teljesítése

7.3.1. Az írásban beérkezett adatigénylést a Kamara beérkező levelei közt iktatni kell, majd azt az azt fogadó munkatárs a titkárnak továbbítja.

7.3.2. Ha a főtitkár megítélése szerint az adatigénylés nem minősül közérdekű adatigénylésnek vagy nem teljesíthető, megtagadja azt és erről az adatigénylés beérkezését követő 8 napon belül írásban értesíti az igénybejelentőt. Az értesítésnek tartalmaznia kell a megtagadás indokait és a bírósági jogorvoslatról való tájékoztatást. A titkár a megtagadásról szóló döntés meghozatala előtt kikéri az Elnökség véleményét.

7.3.3. Ha az adatigénylés teljesíthető, a főtitkár azt az Országos Titkárságnak az adatigénylés tárgya szerint szakértelemmel rendelkező munkatársára szignálja vagy az adatigénylést maga teljesíti.

7.3.4. Az írásban berkezett adatigénylést írásban, elsősorban elektronikus úton, a beérkezéstől számított legfeljebb 15 napon belül kell teljesíteni. A teljesítésre a titkár jogosult.

7.3.5. Ha a kért közérdekű adat a Kamara honlapján már szerepel, a válaszban az igénylő figyelmét fel kell hívni erre a körülményre, a honlapon történő közzététel azonban a válaszadási kötelezettség alól nem mentesít. A válaszadás ebben az esetben a kért adatra mutató hivatkozás megküldésével is teljesíthető.

7.3.6. Az igényelt közérdekű adatot tartalmazó dokumentumról vagy dokumentumrészről az adatigénylő kérésére másolatot kaphat. A másolat készítéséért – legfeljebb az azzal kapcsolatban felmerült munka- és anyagköltség mértékéig terjedően – a titkár költségtérítést állapíthat meg, amelynek összegét az igénylő kérésére előre közölni kell.

7.3.7. Ha a közérdekű adatot tartalmazó dokumentum az adatigénylő által meg nem ismerhető adatot is tartalmaz, a másolaton a meg nem ismerhető adatot felismerhetetlenné kell tenni.

8. Egyéb rendelkezések

8.1. Az Avtv. 20. § (9) bekezdésének megfelelően a titkár évente értesíti az adatvédelmi biztost az elutasított igényekről, valamint az elutasítások indokairól.

8.2. A közérdekű adatigénylések teljesítésére egyebekben az Avtv. rendelkezéseit kell alkalmazni.”

Vissza >>


A BARANYA MEGYEI MÉRNÖKI KAMARA ALAPSZABÁLYA

A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény (a továbbiakban kamarai törvény) felhatalmazása alapján Baranya megye területére történő működésre létrehozott Baranya Megyei Mérnöki Kamara az Alapszabályát a következők szerint állapítja meg.

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

  1. Jelen Alapszabály rendelkezéseit a kamarai törvénnyel összhangban, arra tekintettel kell értelmezni. Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a hatályos jogszabályok irányadók. A jogszabályi kötelező rendelkezésekkel ellentétes alapszabályi rendelkezéseket a következő küldöttgyűlés alkalmával helyesbíteni kell.
  2. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott – műszaki tervezési, tervellenőri, településtervezési, valamint építésügyi műszaki szakértői és településrendezési szakértői, továbbá a törvényben, vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendeletben engedélyezéshez kötött építésüggyel összefüggő tevékenységet csak az folytathat, aki kamarai tagsággal rendelkezik (jogszabályok a kamarai tagságra vonatkozóan eltérő rendelkezéseket is tartalmazhatnak, kivételt tehetnek).
  3. Baranya megyében a kamarai törvényben szabályozott kamarai tagsági feltételeknek megfelelő természetes személyek által létrehozott mérnöki kamara ( továbbiakban : kamara ) nyilvántartott tagsággal, önkormányzattal, területi feladat- és hatáskörrel rendelkező köztestület, önálló jogi személy, amely működését a kamarai törvény és a jelen alapszabály alapján fejti ki.
  4. A kamara neve: Baranya Megyei Mérnöki Kamara
    Rövidített elnevezése : BMMK
  5. Székhelye: 7621 Pécs, Boszorkány út 2.
    5./a. A kamara jogállása: köztestület.
    5/b. A kamara közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete politikai pártoktól
    független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, országgyűlési képviselőjelöltet nem
    állít és nem támogat, ezt a későbbiekben is kizárja.
  6. Illetékességi területe: Baranya megye közigazgatási területe
  7. A kamara pecsétje: köriratban a területi kamara neve és székhelye, középen a Magyar Köztársaság címere.
  8. A kamarai tagsághoz kötött mérnöki tevékenységet a BMMK tagja a hatályos jogszabályok által biztosított területen végezhetik.
  9. A Ptk. szerinti gazdálkodó szervezet a 2. pontban megjelölt mérnöki tevékenységet csak a 2. pontban foglalt feltételeknek megfelelő alkalmazottja vagy tagja útján végezhet.
  10. --
  11.  

II. FEJEZET

A KAMARA CÉLJA ÉS FELADATA

  1. A kamara összefogja és nyilvántartja a megye területén bejegyzett tervező mérnököket, műszaki szakértői tevékenységet végző mérnököket, biztosítja a munkák magas szintű végzését és ellátja egyrészt tagjainak érdekvédelmét másrészt eljár a megrendelők érdekében is.
    A kamara további céljai:
    1. a köz érdekében ügyelni arra, hogy a mérnöki munkában egyaránt érvényesüljenek a műszaki, az etikai, a gazdasági, a környezetvédelmi és a kulturális szempontok,
    2. őrködni a szakmai illetékesség érvényesülésén,
    3. elősegíteni - a mérnöki tevékenység megfelelő színvonala érdekében - az ajánlott díjszabás megvalósítását és érvényre juttatását,
    4. figyelemmel kísérni a mérnökök társadalmi helyzetét, anyagi és erkölcsi elismerését,
    5. megismertetni a társadalommal a mérnöki munka valós értékét és jelentőségét a fejlődésben, képviselni ennek anyagi-erkölcsi elismertetését,
    6. kezdeményezni és támogatni a mérnökök szerzői jogainak elismerését biztosító jogalkotást,
    7. kitüntetésre, jutalmakra és ösztöndíjakra javaslatot tenni,
    8. képviselni tagjai érdekeit az országos Magyar Mérnöki Kamarában.
    9. kapcsolatot tart külföldi mérnöki szervezetekkel
  2. A kamara az alábbi közfeladatokat látja el:
    1. a hatályos jogszabályok alapján – első fokon – a közigazgatási eljárás általános szabályai szerint eljárva elbírálja a tagsági viszonnyal kapcsolatos kérdéseket, a tervezői, illetve szakértői tevékenység folytatásához előírt feltételek teljesülését és határoz a tervezői, illetve szakértői, továbbá műszaki vezetői és műszaki ellenőri, stb. szakmagyakorlási jogosultság névjegyzékbe vételéről, kizárásról és törlésről.
    2. figyelemmel kíséri, hogy a mérnöki tevékenységet- a személyes adatok védelméről és közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. Tv. rendelkezéseit is figyelembe véve - csak az arra jogosultak végezzék, szükség esetén az intézkedésre jogosult hatóságnál eljárást kezdeményez.
    3. kivizsgálja a tagjait érintő szakmai és etikai panaszokat, eljár ezen panaszok okának mielőbbi megszüntetésében,
    4. együttműködik a mérnöki tevékenységet érintő kérdésekben, a helyi építésügyi és építésfelügyeleti hatóságokkal.
    5. a megbízók és tagjai érdekeit figyelembe véve közreműködik a tervezői és szakértői tevékenység minőségellenőrzési rendszerének kialakításában és működtetésében.
    6. vezeti a Tervezői és Szakértői Névjegyzéket, továbbá a jogszabályi felhatalmazás alapján egyéb névjegyzéket és közfeladatot lát el.
    7. eljár a hatáskörébe utalt igazságügyi szakértői kérdésekben.
  3. A kamara képviseli tagjainak érdekeit a hatáskörébe tartozó mérnöki tevékenységgel összefüggő ügyekben. Ennek keretében:
    1. támogatja a felsőoktatásban tanulók és a pályakezdők szakmai gyakorlaton való részvételét, nyilvántartja, hogy hol lehet szakmai gyakorlatot folytatni, illetve erről a felsőoktatási intézeteket tájékoztatja.
    2. együttműködik a mérnöki tevékenységet érintő kérdésekben a területi érdekképviseleti és egyéb társadalmi szervezetekkel, ezen belül a műszaki tudományos egyesületekkel, valamint más köztestületekkel,
    3. véleményezi az igazságügyi mérnök szakértővé történő kijelölést,
    4. figyelemmel kíséri és nyilvántartja a tevékenységi körét érintő versenytárgyalások, tervpályázatok kiírását és lebonyolítását.
  4. A kamara önigazgatási feladatkörében:
    1. megalkotja - a kamarai törvény keretei között - alapszabályát,
    2. tagjaival szemben első fokon etikai-fegyelmi eljárás lefolytatására jogosult,
    3. nyilvántartást vezet tagjairól, továbbá külön nyilvántartást vezet az Európai Gazdasági Térség azon állampolgárairól, akik szakmájukat a külföldi bizonyítványok valamint oklevelek elismeréséről szóló 2001 évi C törvény 56. §-ban foglaltak szerint kívánják gyakorolni, és ennek során a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvénynek a személyes adatvédelemre vonatkozó szabályok betartásával jár el.
    4. tagjai mérnöki, építészeti tevékenységével összefüggően egyéb szolgáltatást nyújt.
  5. III. FEJEZET

A KAMARA SZERVEZETE, HATÁSKÖRE, MŰKÖDÉSE

  1. A kamara szervei:
    1. küldöttgyűlés
      • ügyintéző és ellenőrző szervek
    2. az elnökség,
    3. a felügyelő bizottság,
    4. az etikai-fegyelmi bizottság,
    5. titkárság
  2. A területi kamara legfelsőbb szerve a küldöttgyűlés.
  3. A területi kamara tisztségviselői: az elnök, az alelnök, az elnökség tagjai, a titkár, valamint a felügyelő bizottság és az etikai-fegyelmi bizottság elnökei.
  4. A küldöttgyűlés jogosult a kamara hatáskörébe tartozó bármely ügyben történő határozathozatalra.
    A küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
    1. az alapszabály elfogadása, módosítása,
    2. a kamarák egyesüléséről, szétválásáról szóló döntés,
    3. a kamara elnökének, alelnökének, elnökségének és a bizottságok tagjainak megválasztása,
    4. küldöttválasztás az országos kamara küldöttgyűlésébe.
    5. a kamara éves tevékenységének, költségvetési tervének és éves költségvetési beszámolójának, valamint az ügyintéző szervek éves tevékenységéről készített beszámolóknak elfogadása.
  5. A küldöttgyűlés határozatképes, ha a küldöttek 50 % + 1 fő jelen van. A határozatképtelenség miatt megismételt küldöttgyűlést az eredeti küldöttgyűlést követő 60 napon belül meg kell tartani. A megismételt azonos napirenddel összehívott küldöttgyűlés amennyiben a küldöttek 40 %-a jelen van határozatképes. A határozatképtelenség következményeire a küldötteket meghívóval figyelmeztetni kell.
  6. A küldöttgyűlés eltérő rendelkezés hiányában határozatait nyílt szavazással egyszerű szótöbbséggel hozza. A küldöttgyűlés 18. a./, b./ pontjában meghatározott ügyekben való döntéshez a jelenlévők kétharmadának a szavazata szükséges.
  7. A küldöttgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. A küldöttgyűlést a küldöttek 10 %-ának /vagy ezt meghaladó/ indokolt kérelmére is össze kell hívni.
  8. A Baranya Megyei Mérnöki Kamaránál a küldöttek száma 70 fő, a pótküldöttek száma 10.
    A Magyar Mérnöki Kamara küldötteinek száma az MMK által meghatározott keretszám.
  9. A választott küldöttek és küldöttjelöltek számát a tagozatok arányában kell állítani (a tagozatba nem tartozó, vagy több tagozatba tartozó személyeket kérésüknek, illetve szakmai végzettségüknek megfelelő tagozatnak megfelelően kell figyelembe venni egy tagozatnál).
    A helyi küldöttgyűlés választott küldötteit a kamara tagsága levelezési úton választja.
    A küldöttek megbízatása 4 évre szól, de a megbízatás meghosszabbítható.
  10. A küldöttgyűlésen a küldöttek valamennyi tagja szavazati joggal-, és a kamara titkára, továbbá az országos Magyar Mérnöki Kamara tisztségviselője tanácskozási joggal vehet részt.
    A küldöttgyűlésen minden jelenlévő küldött egy szavazattal rendelkezik.
    Az elnöknek, az Elnökség tagjainak, a Felügyelő Bizottság tagjainak és az Etikai- fegyelmi Bizottság tagjainak és póttagjainak megválasztása továbbá személyi kérdésben a szavazás titkos.
    A Küldöttgyűlésen a szavazás történhet szavazólapok felmutatásával – titkos szavazás esetén a szavazólap leadásával – és azok összeszámlálásával, illetve szavazógéppel. Szavazólappal történő nyílt szavazás esetén a szavazatszámlálók vagy a levezető elnök feladata a küldöttgyűlés döntésének megfelelően:
    • a felmutatott szavazólapok összeszámlálása,
    • a szavazatok összesítése, amely alapján a levezető elnök kihirdeti a szavazás eredményét.

Szavazólap leadásával történő titkos szavazás esetén a szavazatszámlálók feladata:

    • a szavazólapok összegyűjtése,
    • a szavazatok érvényességének megállapítása,
    • az érvényes és érvénytelen szavazatok megszámlálása,
    • a szavazatok összesítése, amely alapján a levezető elnök kihirdeti a szavazás eredményét.

Szavazatszámláló géppel történő szavazás esetén a szavazatszámlálók vagy levezető elnök feladata a küldöttgyűlés döntésének megfelelően:

    • a szavazóprogram ellenőrzése,
    • az egyes szavazások után a szavazás eredményének kinyomtatása,
    • a szavazatok összesítése, amely alapján a levezető elnök kihirdeti a szavazás eredményét.

A szavazás eredménye alapján a határozati javaslat elfogadásának vagy
elutasításának tényét a levezető elnök állapítja meg.

  1. A kamara elnöksége 1 fő elnökből, 1 fő alelnökből és 7 fő elnökségi tagokból áll, akiket a tisztségi megbízatás lejártakor a küldöttgyűlés választ meg négy évre titkos szavazással.
  2. A Kamarát az elnök képviseli. Az elnököt akadályoztatása esetén az alelnök helyettesíti.
    Mindkettőjük akadályoztatása esetén az általuk kijelölt elnökségi tag.
  3. Az elnök, - a területi kamara képviseletén túl, - vezeti az elnökség munkáját. Felel a területi kamarának a taggyűlés által elfogadott költségvetési terv keretei közötti jogszerű működéséért és gazdálkodásáért.
  4. Az elnökség nevében aláírásra az elnök jogosult, továbbá azok, akiket az elnökség aláírási joggal ruházott fel.
  5. Az elnökség döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A határozatképességhez az elnökségi tagok többségének jelenléte szükséges (50% + 1 fő.)
    Az elnökség feladat és hatásköre:
  6. Az elnökség feladata, hogy a küldöttgyűlések közötti időszakban - a küldöttgyűlés határozatainak megfelelően - a területi kamara működését irányítsa, és feladatait végrehajtsa.
    1. Az elnökség a kamarai törvény, valamint ezen alapszabály rendelkezéseinek, továbbá a Magyar Mérnöki Kamara határozatainak végrehajtási rendjére Szervezeti és Működési Szabályzatot (a továbbiakban: SzMSz) készít, illetve módosít az országos küldöttgyűlés határozatával való összhang érdekében, ezen határozatok meghozatalát követő 90 napon belül.
    2. Az Elnökség határoz:
      • a tagsági viszony ügyeiről,
      • területi szakcsoport alakításáról és ügyrendjéről,
      • az SZMSZ jóváhagyásáról,
      • közhasznú társaság alapításáról.
      • bizottságokat hozhat létre.

Elnökségi határozathozatal ülés tartása nélkül.

Amennyiben jogszabály vagy a jelen alapszabály másként nem rendelkezik, az Elnökség ülés tartása nélkül is hozhat határozatot a hatáskörébe tartozó ügyekben.

Az ülés tartása nélkül döntésre bocsátott határozat tervezetét írásban, a döntésre legalább három napot biztosítva kell az érintettekkel közölni, akik szavazatukat írásban adják le. A határozatok szavazásra bocsátása és a határozatra vonatkozó szavazatok leadása történhet elektronikus úton, e-mail útján is abban az esetben, ha a kamarai szerv részére az érintettek előzetesen rendelkezésre bocsátották elektronikus elérhetőségük adatait (e-mail cím).

Az ülés tartása nélkül döntésre bocsátott összetettebb kérdés esetében a tervezethez legalább három napos határidővel módosító indítványok beküldésére kell lehetőséget adni, majd ezt követően újabb legkevesebb három napos határidővel külön kell szavazni a módosító indítványokról és az előterjesztésről.

Az tagok az ülés tartása nélküli határozathozatal során „igen”, „nem”, „tartózkodom” vagy „testületi ülés tartását kérem” szavazatot adhatnak le. Amennyiben az elnökségből két fő testületi ülés tartását kéri, a testületi ülés összehívása kötelező.

Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során is irányadóak az adott kamarai szerv ülésének határozatképesség megállapítására és a határozattervezet elfogadásához megkívánt szavazatarányra vonatkozó rendelkezései.

Az ülés tartása nélküli határozatot az utolsó szavazat beérkezését követő napon kell meghozottnak tekinteni. Amennyiben nem érkezik vissza minden szavazat, a határozatot a határozattervezet eldöntésére a tagok részére a b), illetve c) pontban biztosított határidő elteltét követő második munkanapon kell meghozottnak tekinteni. A szavazás eredményéről a kamara elnöke a tagokat a határozat meghozatalát követő 15 napon belül írásban tájékoztatja.

Az Elnökség Minősítő Bizottságai határoznak:

      • a tervezői- illetve a szakértői jogosultságokról és a névjegyzékbe vételről, a szakmai tagozatok szakmai állásfoglalásának figyelembevételével,
      • felelős műszaki vezetők, műszaki ellenőrök névjegyzékbe vételéről.
    1. Az elnökség a küldöttgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer hívja össze. A küldöttgyűlést az elnökség 30 napon belül akkor is köteles összehívni, ha ezt a tagok 10 %-a, a cél /tárgy/ megjelölésével írásban kéri. Az elnökség a szavazati és a tanácskozási joggal rendelkezők részére, írásban meghívót küld a küldöttgyűlés előtt legalább 15 nappal. A meghívón, a tervezett napirendben tételesen szerepeltetni kell azon pontokat, amelyekben a küldöttgyűlés szavazással fog döntést, határozatot hozni. A meghívóhoz mellékelni kell a döntés-előkészítések anyagait.
  • Az elnökség feladata a küldöttgyűlés napirendjén szereplő ügyek előkészítése.
  • Az elnökség az országos küldöttgyűlés tagdíjat megállapító határozata alapján a tagokat 30 napon belül a tagdíj kötelezettségükről értesíti.
  • Az elnökség működése:

a) A küldöttgyűlések közötti időszakban a vonatkozó jogszabályoknak és a taggyűlési, illetve küldöttgyűlési határozatoknak megfelelően irányítja a területi kamara működését, és végrehajtja feladatait.
b) Az elnökséget az elnök hívja össze, szükségszerinti gyakorisággal, de legalább negyedévente egyszer. Az elnökségi ülésre - tanácskozási joggal - a felügyelő és az etikai-fegyelmi bizottság elnökét, valamint a területi kamara titkárát is meg kell hívni.

  • A kamara ügyviteli szervének vezetője a kamara titkára, aki a kamarával munkaviszonyban, vagy egyéb jogviszonyban áll. Titkárként jogviszonyban az állhat aki a kamarai törvény 6/A § 1./ bek. meghatározott szakképesítési feltételeknek megfelel.
  • A titkár felett a munkaviszony vagy egyéb jogviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos jogokat az elnökség, az egyéb jogokat az elnök gyakorolja.
  • A kamara hatáskörébe utalt közigazgatási ügyekben a titkár jár el. Közigazgatási ügyekben ügyintézőként csak az működhet közre, aki a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény szerint köztisztviselőnek, - nyilvántartás vezetése esetén ügykezelőnek - kinevezhető lenne.
  • A titkár gyakorolja a kamara szervezetében dolgozó munkavállaló/k felett a munkáltatói jogokat.
    A kamara titkára gondoskodik a területi kamara honlapjának működtetéséről.
  • A felügyelő bizottság első ülésén, tagjai közül elnököt választ, ügyrendjét maga állapítja meg.
  • A felügyelő bizottság ellenőrzi a kamara működését, gazdálkodását, a pénzügyi-számviteli rendre vonatkozó jogszabályok, a kamara alapszabálya és az egyéb szabályzatok érvényesülését.
  • A felügyelő bizottság a kamara ügyintéző és ügyviteli szerveitől, illetve a kamara tisztségviselőitől minden olyan adatot, tájékoztatást megkérhet, továbbá minden olyan iratot megtekinthet, amely feladatainak ellátásához szükséges. Az érintetteknek az adatokat rendelkezésre kell bocsátaniuk.
  • A küldöttgyűlés a kamara éves költségvetési tervéről és az éves költségvetési beszámolóról csak a felügyelő bizottság véleményének ismeretében dönthet.
  • A felügyelő bizottság tagjai tevékenységükért kizárólag a küldöttgyűlésnek tartoznak felelősséggel, és feladataik ellátása körében részükre csak a küldöttgyűlés adhat utasítást.
  • A felügyelő bizottság tagjainak száma: 5 fő.
    Az etikai-fegyelmi bizottság
  • Az etikai-fegyelmi bizottság a kamarai törvényben és az országos kamara etikai-fegyelmi szabályzatában meghatározott módon:
    1. közreműködik a szakmai és etikai normák kialakításában,
    2. kivizsgálja a szakmai és etikai panaszokat és lefolytatja az elsőfokú szakmai és etikai- fegyelmi eljárást.
  • Az etikai-fegyelmi bizottság első ülésén tagjai közül elnököt választ.
  • Az etikai-fegyelmi bizottság tagjainak száma: 5 fő

    Póttagok választása
  • A kamara bármely bizottságába az elnökségbe és a küldöttek tekintetében a küldöttgyűlés a tisztségviselők választásával egyidejűleg póttagokat választhat.
    1. Az elnökségi, a felügyelő és az etikai-fegyelmi bizottsági tagok, valamint az országos küldöttek megbízatásának határidő előtti, esetleges megszűnése miatt megüresedett helyet ennek a tisztségnek az első (következő), megválasztott póttagja tölti be, a legközelebbi választásig. Póttag hiányában a megüresedést követő küldöttgyűlésen kell, a hátralévő megbízatási időre, új tisztségviselőt választani.
    2. A póttagok száma:
      • elnökségi póttag 0-4 fő
      • felügyelő bizottság 0-3 fő
      • etikai bizottság 0-3 fő
      • országos küldött póttag 0-4 fő.
  • A kamara illetékességi területén legalább 30 fő kamarai tag kezdeményezése alapján települési, térségi, munkahelyi, vagy szakmai csoport alakítható, amennyiben ez a helyi, illetve ágazati érdekek képviseletét és a kamarai feladatok megoldását elősegíti.
    1. A helyi csoport működését ügyrendben kell szabályozza.
    2. A helyi csoport alakítását és a helyi csoport ügyrendjét az elnökség hagyja jóvá
  • Jegyzőkönyvezési kötelezettség:
    1. A küldöttgyűlésről illetve a választott testületek (elnökségi bizottságok) üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. Felelős: a titkárság vezetője és az ülésvezető egyetemlegesen.

IV. Fejezet

A VÁLASZTÁS SZABÁLYAI

  • Az elnök-, alelnök személyét, elnökség tagjait, a bizottsági tagok, helyi és országos küldötteket, pótküldötteket és a helyi csoportok elnökeit négy évre kell választani.
  • A 47. pontban megjelölt tisztségekre csak nyilvántartott helyi kamarai tag választható meg.
  • A tisztségviselőket titkos szavazással kell megválasztani.
  • A kamarai tag egyidejűleg nem lehet az elnökség és a felügyelő bizottság tagja, továbbá az elnökség és a felügyelő bizottságok tagjai nem lehetnek egymás közeli hozzátartozói, illetve munkakörükben egymás alá- és fölérendeltjei.
  • z összeférhetetlenség fennállásának kérdésében a tisztségviselő választására jogosult testület foglal állást az illetékes etikai-fegyelmi bizottság véleménye alapján.
  • A kamarai tag egyidejűleg a kamara és az országos kamara ügyintéző szerveiben összesen legfeljebb két tisztséget tölthet be.
  • A tisztségviselő megbízatása megszűnik a tisztségviselő:
    1. halálával,
    2. lemondásával,
    3. visszahívásával,
    4. megbízatása időtartamának lejártával.
    5. a kamarai tagság megszűnésével,
    6. fegyelmi büntetésével.
  • A tisztségviselő visszahívását az 56. pont c., alpontjában meghatározott esetben az őt megválasztó testület tagjainak 10 %-a, a kamara tisztségviselője esetén a kamara felügyelő bizottsága, valamint országos kamarai tisztségviselő esetén az országos felügyelő bizottság indokolt írásbeli javaslattal kezdeményezheti.
  • A visszahívásról - titkos szavazással - az a testület dönt, amelyik a tisztségviselőt megválasztotta.
  • Az 56. pont e.) alpontja alkalmazása körébe tartozik a kamarai tagság végleges megszüntetése, valamint a kamara tisztségviselőjének másik azonos szakmai területi kamarába történő átjegyzése.

Tisztségviselők, bizottsági tagok, küldöttek jelölése

  • Az elnökségi- és bizottsági tagok és helyi valamint országos küldöttek, valamint a országos küldött póttagok választását megelőzően az elnökség 5-10 tagú jelölőbizottságot hoz létre, a küldöttgyűlés időpontja előtt legalább 90 nappal. A jelölőbizottság a szakmai tagozatok, a helyi csoportok és a kamara tisztségviselőinek meghallgatása után tesz javaslatot a jelöltek javasolt listájára. A jelöltek listáját és a jelöltek mérnöki és kamarai tevékenységéről szóló rövid ismertetést a választás előtt a tagság által képviselt küldöttek számára nyilvánosságra kell hozni.
  • A küldöttgyűlésen a jelöltlistára további jelölt is felvehető, amennyiben azt a határozatképes küldöttgyűlésen jelenlévőknek a többsége megszavazza.
    A jelölteknek a jelölés elfogadásáról nyilatkozniuk kell. A küldöttgyűlésen csak olyan jelölt kerülhet a jelölőlistára, aki a jelölést írásban elfogadta.
  • A jelölések és választások részletszabályait az SZMSZ tartalmazza.
  • V. FEJEZET

A KAMARA GAZDÁLKODÁSA

  • A kamara a működésével járó költségeket a következő bevételekből fedezi:
    1. a tagdíj,
    2. az eljárási díj,
    3. a kamara szolgáltatásaiért fizetett díj,
    4. az egyéb bevételek.
  • Az 63. pont a)-c) pontjaiban meghatározott díjak országosan egységes mértékűek.
  • A kamara a küldöttgyűlés által egy naptári évre vonatkozóan elfogadott költségvetési terv szerint gazdálkodik.
  • A tagdíj megfizetése egy évre egy összegben tárgyév március 31. napjáig esedékes.
  • A kamarai tag a befizetett tagdíjról számlát kap.
  • VI. FEJEZET

A TAGSÁGI VISZONY ÉS A TAG JOGAI

  •  
    1. A természetes személyek tagsági viszonyának fajtái:
      1. Jogosultsággal rendelkező kötelező tag az, aki jogszabályban meghatározott, kötelező kamarai tagsághoz kötött mérnöki tevékenységet folytathat.
      2. Jogosultsággal rendelkező önkéntes tag az, aki kötelező kamarai tagsághoz nem kötött, de jogszabály által a kamarához rendelt jogosultsághoz kötött mérnöki tevékenységet folytat.
      3. Jogosultsággal nem rendelkező önkéntes tag, aki:
        • a kamarába történő felvételét kamarai tagsághoz kötött szakmagyakorlási jogosultság megállapítását mellőzve kéri, vagy
        • kamarai tagságának fenntartása mellett a kamarai tagsághoz kötött szakmagyakorlási tevékenységet nem folytat.

A b) és c) pontok hatálya alá tartozó tagok választásuk szerint tagjai lehetnek a tevékenységük, illetve szakképesítésük szerinti egy vagy több szakmai tagozatnak, ha a tagozati ügyrendben foglalt feltételeknek megfelelnek.

      1. A területi kamara a tagjainak a kamarai és/vagy a mérnöki tevékenység elismeréseként „Örökös Tag” címet adományozhat (az Örökös Tag mérnöki tevékenység folytatására nem jogosít).
    1. A kamarai felvételre jogosult, aki
      1. magyar állampolgár, illetve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy vagy
      2. a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá esik, és Magyarországon lakóhellyel, vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik, vagy
      3. nem magyar állampolgár nemzetközi egyezmény, vagy viszonosság alapján, és
      4. nem áll büntetőeljárás, vagy büntető ügyben hozott ítélet, illetőleg foglalkozástól való eltiltás hatálya alatt,
      5. a 70 pontban meghatározott szakmai feltételekkel rendelkezik.
  • Az 68/B. pont c) alpontja szerinti viszonosság fennállásáról a kamara nyilatkozik.
  • A kamarai felvételre jogosító szakmai feltételek a következők:
    a szakterületnek megfelelő szakirányú képzést nyújtó egyetemen, vagy főiskolán szerzett oklevél.
  • Nem tagadható meg a kamarai felvétele annak, aki a 68/A. a. b. c, 68/B. – 70. pontokban meghatározott feltételekkel rendelkezik, és nem esik a 72. pontban foglalt tiltó rendelkezések hatálya alá.
  • Nem vehető fel a kamarába:
    1. akit a kamarából kizártak, a kizárástól számított 3 évig,
    2. aki cselekvőképességet korlátozó, vagy kizáró gondnokság alatt áll.
  • A kamarai tagot a választása szerinti - a szakképesítése, tevékenysége alapján meghatározott - szakmai tagozatba, vagy tagozatokba is fel kell venni.
  • A kamarába való felvételről a területi kamara elnöksége a törvényi feltételek igazolása után 30 napon belül határoz.
  • A felvételt megtagadó határozat ellen a kérelmező a kézbesítéstől számított 15 napon belül az országos kamarához fellebbezhet.
  • Ha az országos kamara a felvételi kérelmet elutasította, e határozatot a kérelmező a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül a kamara székhelye szerint illetékes megyei bíróság előtt keresettel támadhatja meg. A bíróság az eljárás során a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezéseit alkalmazza.
  • A kamara tagját lakóhelye megváltozása esetén - kérésére - az illetékes területi kamarához a kamara átjegyzi.
  • z átjegyzési kérelmet a lakóhelyváltozástól számított 30 napon belül annál a kamaránál kell előterjeszteni, ahol a kérelmezőt a lakóhelyváltozást megelőzően tagként nyilvántartották. Az átjegyzéssel a kérelmező előző területi kamarai tagsága megszűnik.
  • A tag joga, hogy:
    1. küldöttgyűlésen és országos küldöttgyűlésen képviseltesse magát, illetve megválasztása esetén küldöttként részt vegyen azon a küldöttgyűlésen, melyre megbízatása szól,
    2. tisztséget viseljen a kamarában,
    3. génybe vegye a kamara által nyújtott szolgáltatásokat,
    4. részt vegyen a szakmai tagozatok tevékenységében.
  • A kamara tagja jogosult hivatalos irataiban kamarai tagságának tényét feltüntetni.
  • A tag kötelezettsége, hogy
    1. az alapszabályban rögzített határidőig és az országos küldöttgyűlés által megállapított sáv szerinti mértékben megfizesse a tagdíjat,
    2. megtartsa az alapszabályban és a szabályzatokban foglaltakat,
    3. szakmai tevékenységét a jogszabályoknak, a hatósági előírásoknak, szakmai követelményeknek és a kamara által megállapított etikai szabályoknak megfelelően végezze.
  • A tag tagdíját a MMK. küldöttgyűlése határozza meg.
  • Amennyiben a tagnak tagsági viszonya alatt egy évi tagdíjat meghaladó hátraléka halmozódott fel, a kamara elnöksége a tagsági viszonyt határozatával megszüntetheti. A határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet az országos kamarához kell benyújtani. Amennyiben a fellebbezéssel egyidejűleg a tag a hátralékos tagdíjat maradéktalanul megfizeti, az elsőfokú határozatot hatályon kívül kell helyezni.
  • A kamara elnöksége felfüggeszti a tagsági viszonyt, ha:
    1. a tag ezt kéri,
    2. a tagot a kamarai törvény 35. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott fegyelmi büntetéssel sújtották.
  • A felfüggesztés ideje alatt a tagsági viszonyból eredő valamennyi jog és kötelezettség szünetel.
  • A 84. pont a) alpontja szerint felfüggesztett tagsági viszonyt a tag kérelmére, a b) alpontja szerint felfüggesztett tagsági viszonyt a határozott idő elteltével - a tag kérésére - a kamara elnöksége helyreállítja.
  • A kamarai tagság megszűnik:
    1. lemondással,
    2. fegyelmi határozattal történő kizárással,
    3. a kamarai törvény 25. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott feltétel megszűntével, vagy a foglalkozástól való eltiltással,
    4. a tag halálával,
    5. ha a tagot cselekvőképességének korlátozottsága vagy hiánya miatt gondnokság alá helyezték,
    6. a kamarai törvény 29. § (3) bekezdés szerinti jogerős megszüntető határozattal.
  • A kamarának a tervezői, illetve szakértői névjegyzékbe vételről, kizárásról és törlésről hozott határozatai közigazgatási határozatnak minősülnek.
  • A kamara munkaviszonyban vagy egyéb jogviszonyban álló tisztségviselőinek és az ügyintéző szervek alkalmazottainak a jogállására a Munka Törvénykönyve illetve a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni.
  • A kamarai tag tagságáról, a kamarai tagsághoz kötött jogosultságáról igazolást (igazolványt) kap.
    A pártoló tagság
  • Az a kamarai tagsággal nem rendelkező személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyesület, alapítvány, stb. aki/amely a kamara céljaival egyetért és azt anyagilag is támogatni kívánja, tevékenysége kapcsolódik a mérnöki tevékenységekhez, kérelmére a kamara "Pártoló Tagja" lehet.
  • Pártoló tagsági felvételről a kamara elnöksége dönt
  • A pártoló tag használhatja a " Baranya Megyei Mérnöki Kamara Pártoló Tagja" címet.
  • VII. FEJEZET

ETIKAI ÉS FEGYELMI SZABÁLYOK

  • Szakmai és etikai-fegyelmi vétség:
    1. a mérnöki, illetve építészeti tevékenység szakmai szabályainak,
    2. a kamara etikai-fegyelmi szabályzatában foglaltaknak szándékos, vagy gondatlan megszegése.
  • Szakmai és etikai-fegyelmi vétség esetén a kamarai törvény és az etikai-fegyelmi szabályzatban előírtak szerint kell az eljárást lefolytatni.
  • Szakmai és etikai-fegyelmi vétség esetén kiszabható büntetések:
    1. figyelmeztetés,
    2. pénzbírság, legfeljebb a kiszabás időpontjában hatályos szabálysértési pénzbírság legmagasabb összegének négyszerese.
    3. a tagsági viszony legfeljebb egy évig terjedő felfüggesztése,
    4. kizárás.

A kamarai tisztség viselésétől való, legfeljebb 1 évig terjedő eltiltás.

  • A jogerősen kiszabott etikai-fegyelmi büntetést a kamarai nyilvántartásban fel kell tüntetni.
  • A bejegyzett büntetést a nyilvántartásból három év eltelte után törölni kell.
  • Az etikai-fegyelmi bizottságok működését, a fegyelmi eljárás rendjét, az összeférhetetlenségi szabályokat a kamara etikai-fegyelmi szabályzatában kell meghatározni.
  • Az eljárást első fokon a Baranya Megyei Kamara Etikai-fegyelmi Bizottsága, másodfokon az országos kamara etikai-fegyelmi bizottsága folytatja le.
  • A megválasztott etikai-fegyelmi bizottságok tagjaiból az elnök által kijelölt háromtagú bizottság jár el az etikai fegyelmi ügyben.
  • A bizottságok a döntéseiket bizonyítási eljárás lefolytatása után hozzák meg, ebben az eljárás alá vont kamarai tag részvételi és védekezési lehetőségét (jogi képviselő igénybevételét) biztosítani kell.
  • Az etikai-fegyelmi eljárást a szakmai, vagy etikai fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén a kamara akkor indítja meg, ha a gyanúval érintett személy a tagja. Az eljárás lefolytatását az érintett személy maga is kérheti, ez esetben az eljárást le kell folytatni.
  • Nem lehet etikai-fegyelmi eljárást indítani, ha az elsőfokú etikai-fegyelmi bizottság az eljárást a cselekmény tudomására jutásától számított három hónapon belül nem indítja meg, vagy ha az etikai, illetve fegyelmi vétséget megalapozó cselekmény elkövetése óta három éven belül az etikai-fegyelmi bizottság az eljárást nem indította meg. Ha a cselekmény miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem végződött felmentéssel, a három hónapos határidőt a jogerős határozatnak a kamarával való közlésétől, a hároméves határidőt pedig az eljárás jogerős befejezésétől kell számítani.
  • Az etikai-fegyelmi eljárást annak megindításától számított 120 napon belül be kell fejezni.
  • Az elsőfokú határozat ellen az eljárás alá vont személy, képviselője, a vizsgálóbiztos, valamint panaszos a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet.
  • Az országos etikai-fegyelmi bizottság etikai-fegyelmi felelősséget megállapító másodfokon hozott határozata ellen az eljárás alá vont személy, vizsgálóbiztos és panaszos a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül a területi kamara székhelye szerint illetékes megyei bírósághoz fordulhat. A keresetnek a végrehajtás tekintetében halasztó hatálya van.
  • A kamara felügyelő, illetve etikai-fegyelmi bizottságának tagjával, a kamara titkárával kapcsolatos panaszokat a Magyar Mérnöki Kamara által kijelölt Etikai-fegyelmi Bizottsága jogosult kivizsgálni.
  • VIII. FEJEZET

JOGSÉRTŐ HATÁROZATOK BÍRÓSÁGI FELÜLVIZSGÁLATA

  • A kamara bármely tagja kérheti a bíróságtól a kamara valamely testületi szerve által hozott olyan határozat felülvizsgálatát, amely e törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba, a kamara alapszabályába, vagy más önkormányzati szabályzatába ütközik. Az országos kamara testületi szerve által hozott jogsértő határozattal kapcsolatban ez a jog a kamarát illeti meg.
  • Perindítás előtt a sérelmet szenvedett tag, illetve a kamara köteles a jogsértést a jogsértő határozatról történt tudomásszerzéstől számított 30 napon belül, de legkésőbb a határozat meghozatalától számított hat hónapon belül a felügyelő bizottságnak bejelenteni. Ez utóbbi határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
  • A felügyelő bizottság a bejelentést követő 30 napon belül állást foglal.
  • A pert a tag a kamara ellen, illetve a kamara az országos kamara ellen, a felügyelő bizottság állásfoglalásától, vagy a 111. pontban említett határidő eredménytelen elteltétől számított 30 napon belül indíthatja meg. A perindításnak nincs halasztó hatálya, a bíróság azonban a határozat végrehajtását felfüggesztheti.
  • A 112. pontban megállapított határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
  • IX. FEJEZET

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

  • Az országos kamara szakmai állásfoglalásától a területi kamarák és szakmai tagozatok nem térhetnek el.
  • ZÁRADÉK

Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi módosított LVIII. törvény, továbbá a köztestületek tekintetében a Ptk. idevonatkozó részei az irányadók.

Ezt az alapszabályt a Baranya Megyei Mérnöki Kamara 1998. július 17 -én megtartott alakuló gyűlése fogadta el, de tartalmazza a 2001. május 30.-i, a 2005. április 15.-i és 2006. április 10-i taggyűlésen elfogadott változásokat, melynek alapján 2005. április 15-től a taggyűlés helyett küldöttgyűlés működik. Az alapító okirat tartalmazza 2006. április 10-én továbbá 2008. április 25-én, 2010. május 21-én, 2011. 05. 06-án a küldöttgyűlések által elfogadott módosítást, rendelkezéseit az elfogadástól, illetve az alapszabályban megjelölt határidőtől kell alkalmazni.

Kelt: Pécs, 2011. május 6.


dr. Kukai Tibor
elnök

Záradék

Az aktuális váltoásokat átvezettük.

2014. június 5.

Dr. Boda Géza

titkár

Elérhetőségeink

Cím: 7624 Pécs, Boszorkány út 2. C-016 és C-018,

(PTE Műszaki és Informatikai Kar Kollégium parkoló felöl)
webcím: http://www.bamernok.hu

Bankszámla: Kereskedelmi és Hitelbank 10402427-24215545-00000000
Adószám:18310263-2-02

 

  • Elnök: Dr. Kukai Tibor

 

  • Titkár:  Dr. Boda Géza 
  • e-mail: titkar@bamernok.hu,
  • Telefon/fax: (72) 211-026
  • Fogadóórája: kedd és csütörtök: 8:30-12:00 h


Titkársági ügyintézés: 

Batancs Éva

hétfőtől csütörtökig: 08.00 - 16.00 h, pénteken: 08.00 – 14.00 h.

  • e-mail: titkarsag@bamernok.hu,
  • Telefon: (72) 503-650/23830 és (72) 211-026

 

 Szakmai továbbképzéssel kapcsolatos ügyek intézése:

  • Feilné Győry Zsuzsanna továbbképzési szakreferens
  • Fogadóórái: kedd és csütörtök: 8:30 h - 12:00 h
  • e-mail: tovabbkepzes.bmmk@gmail.com
  • Tel.:+36 30/791-6461